.
Kedves Látogató!
Tisztelettel üdvözlöm Önt a honlapomon!
Id. Tuba Imre
(1947 - 2020)
okl. építész építőmester,
óraadó építésztanár,
építész vezető tervező,
épületingatlan vezető szakértő,
építészmérnök műszaki ellenőr,
építőipari felelős műszaki vezető,
regisztrált építőipari kivitelező
.
.
.
.
Tuba Építész Iroda
Főbb szakmai profilok, szolgáltatások, tevékenységek:
építész fővállalkozás:
építésügyi szaktanácsadás, építészeti műszaki és szakági tervezés,
építőipari generál kivitelezés, szakági kivitelezés;
építkezés teljes körű lebonyolítás,
építész projektmenedzsment - építész generál koordinálás:
tanácsadás, előkészítés, szervezés, felelős építésirányítás,
műszaki és pénzügyi ellenőrzés, komplex építész szakmai felügyelet;
teljes körű ingatlanszakmai szolgáltatás;
így az elképzeléstől a beköltözésig egy kézben az építkezés.
műszaki szakértés:
ingatlanszakértés,
építésügyi műszaki szakértés,
tartószerkezeti (statikai) szakértés,
építőipari igazságügyi műszaki szakértés.
építész és mérnöki szolgáltatások:
építőipari felelős műszaki vezetés, építési projektvezetés,
építkezés felelős szakmai irányítása (generál főépítésvezetés);
ingatlanfejlesztési és építési projekt-előkészítés,
építés-kivitelezés szervezés,
építkezés lebonyolítás, építési műszaki ellenőrzés,
építész projektmenedzsment - építész generál koordinálás;
épületenergetikai audit szaktevékenység, pályázat összeállítás;
épületenergetikai tanúsítvány készítés;
ÉTDR ügyintézés;
E-építési napló vezetés.
ingatlanszakmai szolgáltatások:
ingatlan-kereső adatbázis,
ingatlanközvetítés,
ingatlanforgalmi értékbecslés,
ingatlan szaktanácsadás,
szemrevételezéses épületdiagnosztika,
műszeres épületdiagnosztika,
épület műszaki állapotfelmérés,
műszaki ingatlankezelés.
építőipari generál kivitelezés:
új épület építés (lakóépület, középület, ipari épület, egyéb épület);
meglévő épület: felújítás, korszerűsítés, átalakítás,
tetőtér-beépítés, egyéb bővítési munkák;
régi (történeti) épület, műemlék-jellegű épület, műemlék épület
teljes körű vagy részleges felújítása, helyreállítása, rekonstrukciója;
műszaki épületfenntartás - tervszerű épületkarbantartás,
javítás, szerelés, hibaelhárítás.
építőipari szakkivitelezés:
építőmesteri munkák, szerkezetépítő munkák,
szárazépítő munkák, épületszakipari munkák,
épületgépészeti munkák, épületvillamossági munkák,
kültéri és beltéri szerelt épületburkolat, homlokzatburkolat megvalósítás.
.
.
Kedves Érdeklődő!
Ezúton szeretném tisztelettel a szíves figyelmébe ajánlani a honlapomon szereplő információkat.
A vállalkozásom szervezeti fölépítése lehetőséget biztosít arra, hogy a kínált szolgáltatások, szakmai tevékenységek mindenkor igazodjanak a Tisztelt Ügyfelek egyedi igényeihez és a mindenkori lehetőségekhez.
Teljes körű szakmai szolgáltatási tevékenység igénybevételére vonatkozó megkeresés esetén (a szakmai részterületekért felelős szakember munkatársaimmal együttműködve) teljes körű építész műszaki szolgáltatással és komplex építőipari szakmai tevékenységgel állok a Tisztelt Ügyfelek rendelkezésére.
Az építész szakmai szemléletmódom
A szakmát gyakorló és oktató építészként szilárd meggyőződésem és következetes álláspontom, hogy az építész mesterség csak a tényleges szakmai gyakorlati képzéssel is (a valós szakmai gyakorlati tapasztalattal) kiegészített elméleti tudással művelhető eredményesen.
Ennek figyelembevételével az építész szakmai szemléletmódom lényege:
az általános műveltséggel megalapozott, az építész szakterületet teljes körűen átfogó társadalomtudományi (humán) és természettudományi (reál) elméleti szaktudás megléte;
az építészeti műszaki tervezői szakismeret, a kivitelezés során meg is valósítható építész terv készítéséhez szükséges építésztervezői és építőipari kivitelezési (tényleges) szakmai gyakorlati tapasztalat megléte;
a mesterségbeli tudás, a kézműves jártasság, a különböző mesterfogások ismerete, az építőipari generál kivitelezői, a szakkivitelezői, az új építési, az épületkarbantartási, a felújítási, korszerűsítési, épületrekonstrukciós, építőmesteri szakismeret, a valós szakmai gyakorlati tapasztalat, az épületmegvalósításban közreműködő szakmákban való jártasság megléte;
az építési beruházás lebonyolítási (és ingatlanfejlesztési), szervezési (műszaki, gazdasági és jogi) szakismeretek területén is a tényleges szakmai gyakorlati tapasztalat megléte;
valamint az ingatlanszakmai ismeretek területén is a valós szakmai gyakorlati tapasztalat megléte.
Mert az építészet, az építőipar és az ingatlanszakma mind egyben élnek (az épületben), ezért mind szervesen összefüggenek egymással, állandó kölcsönhatásban vannak, egymástól el nem választhatók, így praktikusan, szakszerűen az építészet nem osztható egésze felé mutatnak.
Mint magyar építész a szakmai szemléletmódom szellemiségében őrzi a magyarországi építészeti és építési tradíciókat, a nemzeti karaktereket, a hagyományos magyar épület stílusjegyeinek a lényegét, illetve a magyar népi építkezés gyökerein táplálkozó építészeti és építési hagyományokat, valamint a Kárpát-medencei építészeti tradíciókat is egyaránt.
Ugyanakkor az építészeti stílusbeli megközelítésem szabad és kötetlen, mert nézetem szerint az építészeti minőség és a magas szakmai színvonalú építőipari kivitelezés több vonatkozásban is túlmutat azon, hogy az adott projekt éppen milyen trend figyelembevételével, illetve milyen építészeti stílusirányzat alkalmazásával kerül megvalósításra.
Az építészeti stílus, illetve az épület jellege, megjelenése tekintetében nincs olyan feltétlen elkötelezettségem egy irányzat vagy trend vonatkozásában sem, amely akadályozná a szakmai munkám során a különböző építészeti stílusok (irányzatok, áramlatok, trendek) közötti szabad és kötetlen átjárhatóságot.
Így az általam építészként vállalható szakmai színvonal, illetve építészeti és építőipari szakmai minőség, valamint a szakmám körében uralkodó etikai szabályok keretein belül (a szabad és kötetlen építészeti stílusbeli megközelítésem alapján) lehetőség nyílik a Tisztelt Ügyfelek egyedi (a különböző stílusirányzatok, trendek vonatkozásában is gyakran eltérő) igényeinek a mindenkor optimumközeli kielégítésére.
Az épületmegvalósítási szakmai stratégiám
A szakmai tevékenységem során mindenkor igyekszem a minőségi kézműves gondosság és gazdaságosság hagyományai szerinti, természetelvű, emberbarát építészet alkalmazására törekedni.
A fenti célkitűzésem alapján az épületmegvalósítási szakmai stratégiám egyfajta praktikus (racionális) középutat képvisel.
A szakmai stratégiám egyik lényeges eleme, hogy az emberbarát ház építőipari generál kivitelezésében közreműködők között a korszerű építési, szerelési technikát, illetve a modern technológiát alkalmazó szakemberek mellett (korrekt együttműködéssel) megtalálják a helyüket a tradicionális kézműves mesterségek korszerű változatát művelő szakemberek, kivitelezőmesterek is egyaránt.
Az emberbarát ház megvalósításához mindenkor szükséges természetes egyensúly és arányosság kialakítását, egyfajta praktikus (racionális) küzépútként a köztes (soft-tech) építési kivitelezési technikák, valamint a köztes (slow-tech és a low-tech) gyártási technikák alkalmazása teszi lehetővé.
Egyedi tervezésű új épület megvalósításakor, illetve meglévő régi épület, történeti (historikus) épület, műemlék jellegű épület vagy műemlék épület szakszerű felújítási, rekonstrukciós, illetve restaurálási munkái során alkalmazásra kerülő úgynevezett köztes építési kivitelezési (soft-tech), valamint a köztes gyártási technikák (slow-tech és a low-tech) lényege,
hogy a kivitelezési munkák során általában nem kizárólag csak a mai korszerű építési technikák alkalmazása a meghatározó, valamint a gyártási munkák során jellemzően nem a csúcstechnológiás (high-tech) gépsoron, tömeggyártással készülő típus termékek, egyen szerkezetek kerülnek fölhasználásra, illetve beépítésre a kivitelezés alkalmával,
hanem a Tisztelt Ügyfél (az Építtető) személyes igényei és a lehetőségek szerint, praktikus (racionális) módon, a gondos és gazdaságos, minőségi kézműves szakmai hagyományok alapján, ugyanakkor a jelen kor igényeinek is megfelelően készülő, korszerű és egyedi, illetve a felújítási munkák esetén a korhű termékek, szerkezetek szerepe a meghatározó.
Praktikusan olyan egyedi vagy csak kis szériában készülő termékekről, építőelemekről, épületszerkezetekről van itt szó, amelyek emberléptékű kézműves manufaktúrákban (műhelyben, kisüzemben), a széles körű szakmai ismeretek, a mesterségbeli tudás, a szakmai gyakorlati tapasztalat (a kézműves jártasság, a szakmai mesterfogások ismerete), valamint szakszerűen karbantartott kéziszerszámok, minőségi kézi kisgépek, emberléptékű telepített gépek, illetve a tradicionális kézműves szerszámok, eszközök, felszerelések alkalmazásával készülnek, majd ezt követően az építkezés helyszínén kerülnek beépítésre az épületbe.
Ilyen épületszerkezetek például: az asztalos szakkivitelező mester által készített és beépített egyedi nyílászáró szerkezetek, azaz a Tisztelt Ügyfél személyes igényei alapján, ugyanakkor a (pénzügyi és szakmai) lehetőségek keretei között készülő, majd az épületbe beépítésre kerülő egyedi: ajtó, ablak, üvegfal stb. épületszerkezetek.
Egyébiránt a meglévő régi épület (történeti vagy műemlék épület) szakszerű felújítása, rekonstrukciója, restaurálása során a kivitelező felelős műszaki vezetője, illetve a megvalósítást végző szakemberek részéről szükséges egyrészről a felújítandó épület építésének a korából származó szerkezetek, és azok anyagainak és működésének az ismerete,
másrészről szükség van a korabeli építési kivitelezési technikák ismeretére is, mert a régi épületek felújítási, bontási, bővítési stb. munkái során nem alkalmazhatók kizárólag csak a jelen korunk (korszerű) építési technikái, mert ez szerkezeti károkat (és pénzügyi veszteséget) okozhat,
ezért a munkát irányító felelős műszaki vezetőnek, illetve a munkatársainak ismerniük kell az úgynevezett köztes technikákat is, mert a felújítási munkák szakszerű építés kivitelezéséhez a soft-tech köztes technikák, az egyedi épületszerkezetek, például a nyílászáró szerkerzetek korhű utángyártásakor pedig a slow-tech és a low-tech köztes gyártási technikák ismerete és szakszerű alkalmazása is szükséges.
A racionális épületmegvalósításban (az építőipari szakkivitelezésben) közreműködő kézműves szakemberek (a többi között) az építőanyagok, illetve az építési, kivitelezési technikák, az épületszerkezeti és tartószerkezeti megoldások szakszerű alkalmazásával (a mesterségbeli tudás, a kézműves jártasság, a mesterfogások ismerete, a gyakorlati tapasztalat fölhasználásával), a tökéletesen kimunkált részletekkel, a mesterségbeli tisztaságú konstrukciókkal, a kézműves gazdaságossággal hagyományosan garantálják a magas szakmai színvonalon történő épületmegvalósítást, a gazdaságos és minőségi építőipari kivitelezést.
Így egyebek mellett megvalósulhat minden Tisztelt Ügyfél
egyik régi vágya is - a minőséget kedvező áron.
Mert a magas szakmai színvonalon végzett, minőségi építőipari kivitelezés révén bármely épület olyan hatást kelt, mintha több kategóriával drágább anyagok, szerkezetek kerültek volna beépítésre, fölhasználásra az építkezés (új épület megvalósítás, felújítás, korszerűsítés stb.) során.
Az épületmegvalósítási stratégiám másik lényeges eleme, hogy az emberbarát ház építéséhez használt anyagok között (a természetes egyensúly megteremtésére törekedve) mindenkor arányosan megtalálják a helyüket és a mértéküket az épületben a tradicionális (természetes és tartós) építőanyagok, valamint a korszerű (természetes alapú vagy mesterséges, de környezetkímélő) építési anyagok is egyaránt.
Az épületvillamossági és épületgépészeti szakági anyagok, szerelvények, eszközök, rendszerek, berendezések és készülékek tekintetében az emberbarát ház megvalósításához mindenkor szükséges természetes egyensúly és arányosság kialakítását a szelíd technológiák (soft-tech) alkalmazása teszi lehetővé.
Az emberbarát épület racionális megvalósítása során alkalmazásra kerülő szelíd technológiák (soft-tech) lényege, hogy egyfajta racionális középutat képviselnek a csúcstechnológia (high-tech), valamint a technikát elutasító (no-tech) szemlélet között.
A fent részletezett információk alapján jómagam építészként olyan alacsony energiaigényű épület, emberbarát ház megvalósítását javaslom, amely elsősorban környezetbarát építőanyagokból, köztes építési technikával kivitelezhető; szelíd technológiával működtethető; a megépítése megfizethető; gazdaságosan üzemeltethető, költséghatékonyan fenntartható.
Az imént fölsorolt lényeges meghatározó tényezők együttes, egyidejű figyelembevételével, műszaki és gazdasági vonatkozásban is racionálisan megvalosuló, alacsony energiaszükségletű épület jellemzője, hogy:
a természethez és az emberhez is egyaránt közel áll (alkalmazkodik és illeszkedik is hozzájuk); a gondos és gazdaságos, minőségi kézműves építészet korszerű változatát alkalmazva készül (értékálló); az anyaga környezetbarát és időtálló (generációkon át szolgál); a szerkezete korrekt és letisztult (konstrukciója a józan ész logikáját követi); az alaprajzi elrendezése praktikus, jó helyekből és egészséges terekből áll (ahol az embert szolgáló térvilág egyúttal kellemes komfortérzetet, jó közérzetet is biztosít); a formája egyszerű, mértéktartó, letisztult és arányos (megjelenése esztétikus és emberléptékű); ember alkotta, emberhez szóló, és mint ilyen - emberbarát ház.
Ezekkel a jellemzőkkel rendelkező alacsony energiafelhasználású épület, (praktikus) emberbarát ház megvalósításának alapvető föltétele egyrészről az igényekhez és a körülményekhez (adottságokhoz, kötöttségekhez, kényszerekhez) történő megfelelő alkalmazkodás, illeszkedés, másrészről a lehetőségek mindenkor közel optimális kihasználásához szükséges leginkább megfelelő módszerek és eszközök kiválasztása, valamint azok szakszerű és célratörő alkalmazása is egyaránt a szükséges feltételek részét képezi.
Az épületszintű komplex gondolkodás (az egészlátás, az együttlátás, a holisztikus szemlélet) alapján, racionális épületmegvalósítással készülő, emberbarát ház esetében elmondható, hogy a következő összetevők mindenkor szerves egységet alkotva összefüggésben állnak egymással:
az építési helyszín, az épület rendeltetése (tervezett funkciói), az alkalmazott anyagok és az épületszerkezetek, az épületenergetikai szempontok, valamint az épület telken belüli elhelyezése (telepítése), az épület térbeli megjelenése (tömegképzése), az épület tájolása, az építészeti megformálása, az alaprajzi kialakítása, a belső és a külső térképzése (helyiségelrendezése), a térkapcsolatai, a nyílászárók kiosztása, a természetes egyensúly, az arányok (épülettömeg-alakítás), továbbá az épület megvalósításakor alkalmazott építési kivitelezési technikák is egyaránt.
Az imént fölsorolt összetevők eredményeként, illetve szerves egységeként, racionális épületmegvalósítással készülő emberbarát házról még az is elmondható, hogy:
vállalja az építkezés (a kivitelezés) helyszínének (az adott élő-helynek) a törvényszerűségeit; a működéséhez igénybe veszi a helyi (megújuló természetes) környezeti erőforrásokat is; az éghajlati jellemzők teljes évi ciklusának a figyelembevételével alkalmazkodik a helyi meteorológiai realitásokhoz; valamint alkalmazkodik a helyi élő (biológiai) természeti környezethez, illetve a mesterséges (épített) környezethez; figyelembe veszi a helyi (tradicionális) építési kultúrát is, illeszkedik a környezetébe (a tájba); továbbá tekintettel van a társadalmi elvárásokra, illetve a helyi (hagyományos) kultúrális elvárásokra is egyaránt.
Egyébiránt az emberbarát ház a működése során nem (kizárólag) a nagy energiaigényű hagyományos épületgépészetre hagyatkozik, hanem a megújuló természetes környezeti erő- és energiaforrásokat is (az igények és a lehetőségek szerint) bevonja a működésébe.
Ennek az elősegítésére az emberbarát ház racionális épületszerkezeti megoldásai, térkapcsolati kialakítása mindenkor lehetővé teszi a kapcsolatot (a kommunikációt) az élő természeti környezetével.
Az építkezés (az építés kivitelezés) helyszínhez (az adott élő-helyhez) történő igazodással megvalósítható a megújuló természetes környezeti energiák integrálása az épület működésébe.
A napenergia passzív hasznosításához elsősorban az építészet eszköztárába lévő megoldások kerülnek alkalmazásra, például:
a nyílászárók helyes tájolása, az üvegezett és a tömör homlokzati felületek megfelelő aránya, a részben épületgépészetként is működő épületforma és épületszerkezetek megvalósítása, amelyek a megújuló természetes környezeti energiák passzív hasznosítására is alkalmasak.
Ugyanakkor ezirányú igény esetén, a mindenkori lehetőségek keretein belül, korszerű épületgépészeti eszközök alkalmazásával a megújuló természetes környezeti erőforrások aktív vagy hibrid módon történő hasznosítására is lehetőség van, például:
napkollektor, napelem (fotovoltaikus cella), hőszivattyú, hővisszanyerő szellőztetőberendezés használatával.
Az aktív vagy hibrid környezeti energiahasznosító rendszerek (részben vagy egészben gépészeti eszközökkel) begyűjtik, tárolják és hasznosítják:
a nap, a levegő, a föld, a talajvíz hőenergiáját; illetőleg a napelemek (fotovoltaikus cellák) a Nap energiáját fölhasználva közvetlenül termelnek villamos energiát.
Az energianyerés céljára használt (passzív) épületszerkezetek és / vagy (aktív) épületgépészeti berendezések alkalmazásával előállított energiát épületszinten hasznosítani tudjuk, például:
fűtésre, hűtésre, használati melegvíz termelésére, fűtésrásegítésre, valamint az elektromos árammal működő berendezések üzemeltetésére.
Itt lényeges megemlíteni, hogy az elérni kívánt cél, az épület energiahatékony működése (a racionális energiafelhasználás) érdekében komplex felépítésű épületgépészeti rendszer kialakítása ajánlott.
A komplex kialakítású épületgépészeti rendszer esetében, például: a fűtés, a hűtés, a légkezelés stb. nem egymástól függetlenül működnek, hanem összehangoltan üzemelnek egymás mellett.
Az építészet és az épületgépészet eszköztárát is egyaránt fölhasználva, hazánk éghajlati jellemzőihez is igazítva megvalósított, összetett épületgépészeti rendszer esetén a különböző funkciók (hűtés, fűtés) ellátásakor, egy optimális vezérlésre alkalmas számítógépes szabályozás gazdaságos energiafelhasználást biztosít.
Az épületenergetikai szempontok tekintetében a mindenkori cél természetesen az energiaszükséglet ésszerű határig történő csökkentése. Egyrészről a fosszilis energiák takarékos, hatékony fölhasználásával, másrészről a megújuló energiák bekapcsolásával az épület használatába.
Az úgynevezett ökologikus építészet, a bioklimatikus építészet, a fenntartható építés (építészet), a környezettudatos és energiahatékony építés (építészet), azaz:
a környezetbarát és energiatakarékos (racionális) épület, az emberbarát ház optimumközeli megvalósítása a fent ismertetett szempontok egyidejűleg történő figyelembevételét, valamennyi paraméter:
műszaki, gazdasági, energetikai, egészségügyi, ökológiai, esztétikai, építésjogi követelmények, illetve az emberi és egyéb kapcsolódó tényezők összehangolását, az egészlátás, az együttlátás, a holisztikus szemlélet alkalmazását, az épületszintű komplex gondolkodás képességét követeli meg az építésztől.
A fenntartható építészet (építés) gondolatrendszerei: a környezetbarát, környezettudatos és energiatakarékos, energiahatékony szemléletmód egyaránt (a mindenkori igények és a lehetőségek szerint) érvényesítésre kerül az építészeti és az építőipari kivitelezési szakmai munkám során.
Így a megvalósuló épület úgy képes kiszolgálni az igényeket, hogy egyúttal (optimumközeli módon) összhangban is van a környezete teherbíró képességével, az ökológia (a környezetbiológia) elvei szerint illeszkedik a természet körfolyamataiba, így nem károsítja az ember és más élőlények egészségét, illetve a természeti környezetet.
Egyébiránt a környezet által kínált természetes előnyök használata, a praktikus épületszerkezeti megoldások alkalmazása, a környezetbarát és energiahatékony építés, vagy más néven az ökologikus építészet, bioklimatikus építészet, fenntartható építés (építészet) nem jelen korunk nagyszerű találmánya (legfeljebb a napjainkban használt elnevezései származnak jelen korunkból), hiszen már eleink is alkalmazták mindezt.
Mégpedig a kulturális hagyományok, a jól ismert, tartós és természetes építőanyagok használatával, az apáról fiúra szálló, a generációkon átívelő mesterségbeli tudás, a kézműves jártasság, a gyakorlati tapasztalat ösztönös felhasználásával létrehozott épületek voltak ezek.
Amelyek mindenkor figyelembe veszik a helyi környezeti hatásokat (nap, szél, csapadék, növényzet, terepviszonyok, helyi légáramok stb.), a megvalósításnál ösztönösen, a józan (paraszti) ész logikáját követve használták a természet adta lehetőségeket és a helyi adottságokat, alkalmaztak praktikus épületszerkezeti megoldásokat, az így készült épületek mindenkor szerves kapcsolatban álltak az élő (biológiai) természeti környezetükkel.
Itt helyénvaló, hogy megemlítésre kerüljön az ebben a vonazkozásban is kiváló példaképül szolgáló magyar népi építészet alkotásaiból, a kézműves népi építkezés produkcióiból, a magyar települések (falvak, mezővárosok) tornácos épületei, a tornácos parasztházak, a kézművesek vagy iparosok tornácos gazdaházai.
A tornác a magyar népi építészet, a kézműves népi építkezés egyik praktikus építészeti eleme, jellemzően közlekedésre, emberi tartózkodásra, munkára és tárolóhelyként szolgál.
Hasznos épületrészletként a tornác az alacsonyan járó téli napnak szabad utat enged a ház belseje felé, de a magasan járó nyári nap elől viszont leárnyékolja a belső helyiségeket.
Ugyanakkor a tornác óvja is az épület szerkezetét, valamint minden évszakban védelmet nyújt az embernek az időjárás viszontagságaitól.
Az igazi ökologikus építészetre, a valódi bioklimatikus építészetre, a valóban környezetbarát és energiahatékony építésre nagyszerű (és egyben követendő) példa a hagyományos magyar népi építészet (a népi kézműves építkezés), de bármely földrajzi hely tradicionális népi (vernakuláris) építészete is egyaránt.
A szerkezeti gondolkodás az emberrel és az ő építészetével együtt született, és minden korban, bármely stílusirányzatban együtt él vele.
Az iskolázottságon alapuló építészet (építés) mellett minden korban jelen volt, és van az ösztönös építés (építészet), hiszen az élet kérlelhetetlen akarata mindenkor megkövetelte, és megköveteli az őt (az embert) szolgáló praktikus térvilág megteremtését.
Például a korabeli magyar parasztmesterek is ösztönösen építettek, a józan (paraszti) ész logikájával, amely (a többi között) azt is diktálta a számukra, hogy az építkezés során felesleges anyagot, szerkezetet ne alkalmazzanak, szükségtelen munkát ne végezzenek.
Vagy példának okáért a régi épületek megvalósításában közreműködő iparosok, mesterek, a különböző kézműves mesterségek szakemberei (ács, asztalos stb.) által készített, részleteiben is tökéletesen kimunkált épületszerkezetek, a mesterségbeli tisztaságú konstrukciók (tetőszerkezetek, nyílászárok stb.) mind olyan dolgok, amelyek a népi építkezést, a tradicionális kézműves építészetet a magas szakmai színvonalú építőipari kivitelezés, a gondos és gazdaságos, minőségi építészet (etalonjává) hiteles mintapéldájává tették.
A tradicionális kézműves építészet, a népi építkezés épületszerkezeteinek az anyaghasználata tekintetében mindenkor érvényesült az ősi hierarchia, az egymás fölé rendeltség elve, a gyengébb szerkezetet védelmezte az erősebb szerkezet, az időtállóbb anyag.
Ugyanakkor a tradicionális kézműves építészet, a népi építkezés logikus szerkesztésű és összeépítésű, szerkezeteiben is korrekt, időtállóságot sugárzó, anyaghasználatában a szerkezetek ősi hierarchiáján alapuló, igaz konstrukciói egyszersmind esztétikusak is voltak.
Mert a megvalósításuk mindenkor a praktikus (racionális) kézműves gondosság és gazdaságosság természetes egyensúlya és arányai szerint történt, az arányosság pedig az építészeti esztétika egyik fő erénye, így a népi (vernakuláris) építészet alkotásai mindenkor szép formavilágot képviselnek.
Ahogy a természetben is, úgy ezeknél az épületszerkezeteknél is érvényesül az élet akarata, a tartós maradandóságot sugárzó létezés anyagban, szerkezetben (épületben) történő megnyilvánulása.
Nos, ez az igazi élő (szerves vagy organikus) építészet.
A fentiek alapján már fölismerhető, hogy a racionális (gondos és gazdaságos) épületmegvalósítás, az emberbarát házépítés leghitelesebb képviselői bizony a népi építkezés, a tradicionális kézműves építészet.
Az általuk megvalósított építési produkciók, építészeti alkotások, az épületszerkezetek tökéletesen kimunkált részletei, a mesterségbeli tisztaságú, esztétikus és igaz konstrukciók mind az organikusság megtestesítői, ez a természetközeli (élő) építészet valósága.
Egyébiránt a tradicionális kézműves építés, a népi (vernakuláris) építészet szervessége praktikusan összecseng az elérni vágyott ökológiai szervességgel, a környezetbarát és energiahatékony - úgynevezett fenntartható építészet (építés) eszméjével.
A többi között ezért is meggyőződésem, hogy a tradicionális kézműves építészet, a népi építkezés kiváló előképül szolgál a részünkre.
Egyúttal szakmailag felelősen javasolható a korszerű változatának az alkalmazása napjainkban a racionális épületmegvalósításához, az emberbarát házépítéshez.
A szerény véleményem szerint a fentiekben található az a közös nevező, ami a régit az újhoz kapcsolhatja, ez az a terület, ahol az építésznek föl kell ismernie, hogy a régi út talán egyé válhat az újjal, amely már egyfajta irányt is mutathat a számunkra a jövőre nézvést.
A szakmai meggyőződésem szerint jó irányban haladunk (a régi / új úton), amikor a fent részletezett kristálytiszta logika szerves folytatásaként napjainkban a természetelvű, gondos és gazdaságos (minőségi), tradicionális kézműves építészet korszerű változatát, a racionális épületmegvalósítási stratégia szerves részeként, illetve annak keretén belül alkalmazzuk az emberbarát házépítás során.
A fentiekben körülírt szakmai stratégia gyakorlati alkalmazhatóságának az alapvető feltételei
Annak a mértéke, hogy a fent leírtakból egy adott projekt esetében mennyi valósítható meg, az mindenkor elsősorban attól a ténytől is függ, hogy jómagam az építkezés melyik fázisában - elképzelési, tervezési, engedélyezési, építés kivitelezési szakasz kapok megkeresést, felkérést (bizalmat) a Tisztelt Ügyféltől:
építési műszaki ellenőrzésre, szakmai felügyeletre, építkezés lebonyolításra, építész projektmenedzsmentre;
vagy felelős műszaki vezetésre, építkezés felelős szakmai irányítására, generál építésvezetésre, építési projektvezetésre;
illetve építész fővállalkozásra, az elképzeléstől a beköltözésig tartó időszakban a komplex épületmegvalósításra.
A többi között szakmai szempontból is mindenkor az a kívánatos, ha az építész az építkezési folyamat minél korábbi szakaszában bekapcsolódhat a munkába.
Egyébiránt ez mindenekelőtt a Tisztelt Ügyfél (elsősorban az Építtető) mindenkori érdeke is.
Amennyiben már az építkezési beruházás (a projekt) egészen kezdeti szakaszában (már az elképzelések időszakában vagy az építési telek megvétele előtt) megkeresést, felkérést (bizalmat) kapok a Tisztelt Ügyféltől, akkor kínálkozik a legkedvezőbb állapot az igények és a lehetőségek összehangolására, az optimumközeli cél elérésére.
Mert ebben a konstrukcióban az elképzeléstől a beköltözésig tartó időszakban egy kézben összefogva koordinálható (a személyes egyeztetések, az építészeti műszaki tervezés, az építkezés előkészítése, az építés kivitelezés megszervezése, az építőipari generál kivitelezési munkák), műszakilag és pénzügyileg ellenőrizhető, komplex módon felügyelhető az építkezés teljes folyamata.
Amennyiben már egy későbbi szakaszban, például: az építőipari kivitelezési munkák megkezdése előtti fázisban kapok megkeresést, felkérést (bizalmat) a Tisztelt Ügyféltől, amikor már jóváhagyott tervekkel, esetleg már engedélyezett építészeti műszaki tervdokumentációval, valamint akár már jogerős építési engedéllyel is rendelkezik az adott építkezési projekt, akkor bizony már adottságként kell kezelni, hogy úgymond nagyrészt hozott anyagból kell dolgozni.
Ebben a konstrukcióban persze már némileg szűkebb, behatároltabb a mozgástér is, akár építési műszaki ellenőrzésről, akár felelős műszaki vezetésről, illetve építőipari kivitelezésről van éppen szó.
Természetesen mindegyik konstrukcióban (a rendelkezésre álló lehetőségek keretein belül) a magas szakmai színvonalon történő épületmegvalósítás, a gazdaságos és minőségi építőipari kivitelezés, a Tisztelt Ügyfél igényeinek mindenkor optimumközeli kielégítése a cél.
Az építész szakmai munkamódszerem
Jómagam (a mindenkori lehetőségekhez képest) már az építész szakmai pályám kezdetétől következetesen igyekszem törekedni arra, hogy a munkám során a klasszikus (évezredes) nemzetközi építész szakmai hagyományokat tiszteletben tartva,
a magyar műszaki élet valaha volt sikerekben gazdag időszakában, a világszínvonalú magyar építőiparunk közreműködésével tündöklő magyar építészetünk fénykorában (a XIX. század második felétől az I. világháborúig) virágzó építész fővállalkozói szakmai hagyományokat folytatva végezzem a munkám,
illetve a jelen kor igényeinek megfelelően és a mindenkori lehetőségek szerint az építész fővállalkozói (építész projektmenedzseri) szakmai koncepció szerint igyekszem kiszolgálni a Tisztelt Ügyfeleimet.
Az építész fővállalkozói (építész projektmenedzseri) koncepció szerint, mint építész építőmester generál koordinátor az építkezés (a projekt) teljes vertikumát jómagam, egy kézben összefogva vezénylem le, a különböző szakmai részterületekért felelős szakember (ezirányú szaktudással és szakirányú szakmai gyakorlati tapasztalattal is egyaránt rendelkező) munkatársaim aktív közreműködésével.
A személyes szakmai meggyőződésem és a következetes álláspontom szerint az építész fővállalkozói (építész projektmenedzseri) szakmai koncepció szakszerű és célratörő gyakorlat, amely biztosítja a magas szakmai színvonalon történő épületmegvalósítást, illetve az elvárt építészeti és építőipari minőséget, ugyanakkor gazdaságos és költséghatékony is egyaránt.
Az építész fővállalkozói (építész projektmenedzseri) szakmai koncepció létjogosultságát, maradandó voltát (a többi között) az építész szakmatörténeti (építészettörténeti, építéstörténeti) visszatekintés is megerősíti, hiszen a XIX. század második felétől az I. világháborúig (az 1870-es évektől 1914-ig) terjedő időszakban a világszínvonalú magyar építőiparunk közreműködésével tündöklő magyar építészetünk bizony az idő tájt európai rangú volt.
A fenti összefoglaló ismertetés természetesen távolról sem meríti ki a teljesség igényét, a célját tekintve csak tájékoztató jellegű, így csupán vezérfonalként kezelendő.
Megkeresés esetén a szaktudásommal és a több évtizedes szakmai gyakorlatommal, tapasztalatommal készséggel állok a Tisztelt Ügyfelek rendelkezésére.
A szakmai honlapom oldalai folyamatos aktualizálás, illetve fejlesztés alatt állnak. Az oldalakon fellelhető (szöveges és fényképes) információk rendszeresen frissülnek és bővülnek. Ezért is érdemes időről időre újra meglátogatni a különböző menüpontok alatt található oldalakat.
Köszönöm a szíves figyelmét, várom megtisztelő megkeresését!
Jó egészséget kívánva,
Tisztelettel üdvözli:
Id. Tuba Imre
okl. építész építőmester
Tuba Építész Iroda
.
.