Tuba Építész Iroda | Tervezés - Szakértés - Kivitelezés

. 

Gondolatok építészként

. 

Széljegyzet az épületkarbantartásról

. 

Az elmúlt 50 évben a hazai épületállomány szakszerű karbantartására igen kevés figyelmet (szakértelmet és pénzt) fordítottak. 

A múltban az állami tulajdonú épületek karbantartását (tulajdonosi szemlélet nélkül) különböző ingatlankezelő szervezetek végezték. 

Majd a privatizáció idején ezek az ingatlankezelő szervezetek átszerveződtek vagy megszűntek. 

A hazai ingatlan-privatizációs folyamat során fokozatosan magántulajdonná vált az épületállomány többsége, így a többszintes (többlakásos) lakóépületek - társasházak - túlnyomó része is, ebből következően jelentősen megnőtt az épület / lakástulajdonosok száma.

Napjainkban már halaszthatatlanná vált a hosszú évtizedekig elmaradt felújítások és korszerűsítések - szakszerű és gazdaságos - elvégzése.     

Mivel az elmúlt hosszú évtizedek építéspolitikája az épületfenntartást kvázi hibaelhárításként alkalmazta, így érthetővé válik a szakszerű épületkarbantartásban járatos szakemberek igen nagy hiánya. 

Sajnos a ma működő épületfenntartással (is) foglalkozó vállalkozások nagy részénél is erőteljesen érzékelhető a szakszerű és gazdaságos épületkarbantartáshoz szükséges (teljes körű) speciális ismeretekkel is rendelkező szakemberek hiánya, illetve a közelmúltban és a frissen végzettek (sajnos ezirányban is) gyenge szakmai színvonala.

A fentiek alapján erőteljesen szükségesnek mutatkozik, hogy a jelenlegi hazai építőipari szakemberképzésben az épületfenntartás, épületkarbantartás speciális ismeretanyagai is helyet kapjanak.        

Fontos lenne, hogy a szakemberképzés ne álljon meg a konstrukciós felépítettségnél (az egyes épületszerkezetek enciklopédikus ismereténél), hanem az időben lejátszodó folyamatok megismerése irányába is haladjon az oktatás tematikája.

Jómagam hosszú évtizedekig dolgoztam az épületkarbantartási szakmai területen is. A szakmunkás beosztástól az épületkarbantartási vezetői munkakörig végigjártam a szakmai ranglétrát. 

Az évtizedek alatt volt szerencsém különböző funkciójú épületek tekintetében épületkarbantartási (műszaki és gazdasági) szakmai feladatokat ellátni.

Például: irodaépület, bölcsőde és óvoda épület, művelődési ház, vadászház, üdülőingatlanok épületei, sporttelep épületei és létesítményei, valamint műhely és raktárépületek, üzemi és gyártócsarnokok, továbbá műemlék épület és modern (A - kategóriás) irodaház egyaránt megtalálható az ezirányú szakmai portfoliómban. 

Az idők folyamán az épületkarbantartási szakterületen megszerzett gyakorlati tapasztalatom alapján úgy vélem, hogy az építőipari kivitelező, az építészeti tervező, az építési műszaki ellenőr vagy akár a felelős műszaki vezetői szakmai területeken megszerzett gyakorlat, tapasztalat még korántsem jelenti azt, hogy valaki ezek alapján már képes a szakszerű és gazdaságos épületkabantartási feladatok ellátására, illetve felelős szakmai irányítására és ellenőrzésére, a komplex  épületszintű gondolkodással történő munkavégzésre. 

Az épületkarbantartási szaktevékenység speciális szaktudást igényel, ezért lényeges, hogy már az építőipari szakemberképzési idején hozzájussanak a tanulók-hallgatók (diákok) ennek a szakmai területenek a speciális ismeretanyagához is.

A témával kapcsolatban épületkarbantartási vezetőként a személyes tapasztalataim a következők voltak:

Az irányításom és szakmai felügyeletem alatt dolgozó szakemberek          az épületek (szakszerű és gazdaságos) fenntartásához, karbantartásához és műszaki üzemeltetéséhez szükséges (a ma divatos és járatos megnevezéssel: facility management - FM) létesítménygazdálkodási, azaz: épületfelügyeleti, épületkommunikációs, épületinformatikai és építésgazdasági - szaktudása színvonalasnak mondható, a számítástechnikai információs háttérrel ellátott inteligens épületek tekintetében.                                                                                      

Az építőipari magasépítési szakirányú elméleti (szakmai-műszaki és gazdasági) alapismereteik általában a végzettségük szintjének megfelel.

Viszont a klasszikus gyakorlati épületfenntartási, épületkarbantartási szakmai ismeretek, illetve az ezek alapját képező épületdiagnosztikai szakismeretek szinte teljes hiánya volt tapasztalható, elméleti és gyakorlati vonatkozásban egyaránt.  

Így viszont, mint kellően nem tájékozott szakember önállóan nem tudtak eligazodni az épülethibák sokaságában, nem tudták rendszerszinten úgy kezelni az épületet, mint egy kiterjedt, integrált egészet. 

Az egyes épületszerkezetek és jellemzőik ismerete (elméleti) tantárgy szinten (enciklopédikusan) ismert volt a számukra, de az épületfenntartási, karbantartási szakterület speciális elméleti és gyakorlati (tapasztalati) ismeretanyaga (az elmondásuk szerint) még alapszinten sem volt része a szakmai képzésüknek. Ez sajnos ugyanúgy érvényes volt az 1 - 2 - 3 éve végzettekre, mint az 5 - 10 - 15 éve végzettekre egyaránt. 

Az ide vonatkozó és sokat eláruló idézet szerint: ...az új kiszorítja a régit, de az új még nem általános, ... és eredete visszanyúlik a régibe. Amely még házaink anyaga, szerkezete, amelyet még sokáig foltozunk, javítunk, amelyet tehát ismerni kell. Tanítani és tudni kell a régit, de még inkább az újat. Ismerni kell a múltat, de látni kell a fejlődés irányát. Dr. Gábor László építészprofesszor, volt tanszékvezető egyetemi tanár, Épületszerkezettani Tanszék, Építészmérnöki Kar, BME.

A fent leírtak alapján az épületkarbantartási vezetői tevékenységem idején - a szakszerű és gazdaságos épületkarbantartás és az adott épületek rendeltetésszerű és biztonságos használatának a korrekt biztosítása érdekében - kényszerűségből szükséges volt, hogy az érintett féligkész szakemberekkel az épületkarbantartási tevékenység ellátásához szükséges speciális szakismereteket (legalább a szakszerű és gazdaságos önálló munkavégzéshez szükséges szintig) munkehelyi belső képzés, illetve rendszeres és ismétlődő továbbképzés keretében elsajátíttatni.

Ezek az elsajátítandó ismeretek - a teljesség igénye nélkül - például: az épületek elhasználódási folyamata; az épületszerkezetek (időbeli) működésének a törvényszerűségei; az épületszerkezetek alapanyagainak (az építőanyagoknak) a fizikai - kémiai törvények által meghatározott időbeli elhasználódási folyamatai; a meglévő épületben lévő (takart)  szerkezet felismeréséhez szükséges anyagtani és épületszerkezettani ismeretek; az épületszerkezetek, szerkezeti elemek és alrendszerek egymásra hatásának az ismerete; az épület károsodási tünetei és azok kiváltó okai; az adott feladat épületszintű - rendszerszintű végiggondolására, illetve a szakszerű és gazdaságos kezelésére vonatkozó ismeretek (legalább az önálló munkához szükséges szintű) elsajátíttatása volt a cél.

A véleményem szerint erőteljesen helytelen az a kényszerűségből általánosan elterjedt módon ( több építőipari szakmai területen is)  alkalmazott gyakorlat, hogy a munkavégzésre csak részben alkalmas úgynevezett: féligkész szakembereket az építőipari szakirányú iskolai tanulmányaikat követően a munkahelyen kényszerülnek a munkavégzéshez szükséges (több esetben akár még alapszintű) szakismeretekre oktatni.

Persze ezeken a munkahelyi belső képzéseken és továbbképzéseken a (legalább) közel optimális eredmény eléréséhez  a többi között az is szükséges, hogy az ott dolgozó és a munkehelyi belső képzés vezetését vállaló munkatársnak a szaktudása, szakmai gyakorlata és tapasztalata mellett oktatói képessége, előadói készsége is egyaránt legyen, illetve mindezeket az adott helyzetben megfelelően alkalmazni, használni is tudja.     

Jelenleg külsős óraadó oktatóként is (a lehetőségekhez mérten) igyekszem az építészeti és építési műszaki, az ingatlanszakmai és az építőipari szakmai előadásaim alkalmával, illetve általában a szakmai ismeretterjesztések folyamán, az épületfenntartásba, épületkarbantartásba és az épület műszaki üzemeltetésébe, mint az egyik lényeges - speciális - szakmai területbe is bepillantást engedni a tanulók-hallgatók (diákok és kollégák) részére egyaránt. Sajnos azonban a szűk időkiméret miatt ezek a próbálkozások még korlátozott eredményűek.   

. 

Köszönöm a megtisztelő figyelmét!  

Budapest, 2011. szeptember 04.

Jó egészséget kívánva,  

Tisztelettel üdvözli:  

Tuba Imre

okl. építész építőmester, ingatlanszakember 

Tuba Építész Iroda

.

.