TUBA IMRE okl. építész építőmester, ingatlanszakember

Tuba Építész Iroda | Építésügy, építészet, statika, energetika, építőipar, ingatlan, jog

Elérhetőségek

.

Tuba Építész Iroda

Telefon: 06-20-514-07-86

Telefon: 06-20-385-62-40

E-mail: tubaepitesziroda@gmail.com

.

.

Tuba Imre

okl. építész építőmester,

óraadó építésztanár,

bejegyzett ingatlanszakember,

épületingatlan vezető szakértő,

építésügyi szaktanácsadó,

irányító építész generál tervező,

építkezési beruházás lebonyolító,

építész műszaki ellenőr,

építész felelős műszaki vezető,

regisztrált építőipari kivitelező,

.                                                     

Mobiltelefon: 06-20-514-07-86

.

E-mail: tubaimre@tubaimre.hu

E-mail: tubaepitesziroda@gmail.com

.

Hivatalos Facebook oldal:

www.facebook.com/tubaimreepitesz

Hivatalos Google+ oldal:

www.google.com/+TubaimreHu

Linkedin személyes profil:

http://hu.linkedin.com/in/tubaimre

.

Dr. Makó Klaudia

jogász munkatárs,

ügyvéd, adótanácsadó

.

E-mail: tubaepitesziroda@gmail.com

.

.

Novák Imréné Rózsa

okl. építész üzemmérnök,

építési műszaki ellenőr,

építési felelős műszaki vezető,

ingatlan műszaki állapotfelmérés,

költségvetés készítés

.

E-mail: tubaepitesziroda@gmail.com

.

.

Bokor Péter

okl. építészmérnök,

építész igazságügyi szakértő,

építésügyi műszaki szakértő,

építész vezető tervező,

építési beruházás lebonyolító,

építési műszaki ellenőr,

építési felelős műszaki vezető,

műemléki felelős műszaki vezető,

épület energetikai tanúsító

.

E-mail: tubaepitesziroda@gmail.com

.

.

Vajnai Miklós

építészmérnök,

felelős építésztervező,

tartószerkezeti (statikus) tervező,

építésügyi műszaki szakértő,

építéstechnológiai szakértő,

tartószerkezeti (statikus) szakértő,

épületfizikai szakértő,

épület energetikai tanúsító,

építkezési beruházás lebonyolító,

építési műszaki ellenőr,

építési felelős műszaki vezető

.

E-mail: tubamernokiroda@gmail.com

.

Az építész szakma természetrajza

2011.08.06.

Kedves Olvasó!

Ezúton bátorkodom tisztelettel az Ön szíves figyelmébe ajánlani - önálló szakmagyakorló építészként - az alább olvasható jegyzetemet az építész szakma természetrajzáról.

. 

                          Az építész szakma természetrajza 

. 

Az építész hivatás jellegéből adódóan (az általános műveltségre alapozva) mindenkor megkívánja az alkotókészséget, a széleskörű művészeti és magas színvonalú (több kapcsolódó szakterületet átfogó) műszaki képzettséget.

Az építész szakma (hivatás) hagyományain alapuló sajátszerűsége a kettős jellege: az építészeti építőművészi, tervező alkotó (teremtő) szakmai tevékenységet mindenkor a megalapozott műszaki, mérnöki, építőipari kivitelezési alkotó (maradandót létrehozó építőmesteri, kézműves) szakmai ismeretekre alapozza.

Az építésznek szilárd elvi alapokon álló, széles látókörű, tudományosan megalapozott szakmai felkészültségű, illetve kellő gyakorlati tapasztalattal rendelkező, valamint jó szervező embernek, menedzsernek is kell lennie egy személyben.       

A tudománynak 24 főága és 221 alága van, a műszaki tudományok egyik ága az építészet, amely a műszaki igények kielégítésén túlmenően formai igényeket is kielégít, így az építészet a képzőművészethez is kapcsolódik, mint építőművészet.

Az építészet (építőművészet) a képzőművészetek között az első (és a legnehezebb), mert míg a szobrászat vagy a festészet a szépet a természetben közvetlenül utánozhatja, addig az építészetnek (az építésznek) olyan formákkal kell a szemen keresztül az emberre (az érzelmekre és a lélekre) hatnia, amelyeket (mert a természetben föl nem lelhetők) magának az építésznek kell teremtenie és a szerkezetekkel összhangba hoznia.

Az építészek művészetüket és tudományukat a klasszikus ókor óta gyakorolják. A szakma általunk ismert formájában jelentős változáson ment kersztül. 

A korszerű építészetnek a történelmi építészettel szembeni jellemzője, hogy az építészeti műszaki tervezésben a társszakemberek száma és szerepe megnövekedett, az építőipari kivitelezésben (a megvalósításban) pedig az élő munkaerő, a kézműipari jellegű szakmai tevékenység (a mindenkor szükséges és elégséges mértékűre történő) csökkentése, valamint az ipari, üzemi előre gyártás és a helyszíni összeszerelés általánossá tétele. 

Mindez azonban az építész (mint generál koordináló, mint a tervező és szakértő mérnökök és az építőipari kivitelező mesterek, iparos, kézműves szakemberek tevékenységének összehangolója, végső fokon továbbra is az alkotás megteremtője, létrehozója) jelentőségét nem csökkenti.

Architektúra: építészet, építőművészet. A görög arkhi (fő) + tektón (mesterember) összetételből, latin képzővel. A kifejezés az építés szellemi, esztétikai és művészi jellegét hangsúlyozza. Átvitt értelemben, gyűjtőnévként jelentheti az építészeti alkotásokat, azok művészi megoldásainak összességét. 

Az építészet (építőművészet - architektúra) tágabb értelemben az emberi élet és az emberi tevékenység különböző formái számára építőanyagokkal és épületszerkezetekkel elhatárolt különféle terek (épületek, épületcsoportok, utcák, települések) formálásának művészete, beleértve a tömeget és a tereket határoló felületek, falak, fődémek és az egyéb szerkezetek kialakításának művészetét is.

A szűkebb értelemben csupán az épületek célszerűségen és hasznosságon túlmenő igényű formálását nevezzük építőművészetnek, és a többi térforma szerint belsőépítészetről, kertépítészetről (kertművészet), városépítészetről (urbanisztika) stb. beszélünk.

Az építészet (építőművészet) esztétikai hatásának alapja az épületek rendeltetésének, anyagának, szerkezetének és formáinak az összhangja, azaz: az ezirányú harmónia.

A fentiek alapján tehát az építészet - tágabb értelemben - bármely épület célszerű megépítése.  

Az építész megnevezést a jog (valamint általában a szokás) olyan személy számára tartja fenn, aki (mindig) szakmailag képzett és a megfelelő építésügyi szakmai névjegyzékbe vétellel (szakmagyakorlási személyi jogosultsággal), azaz: engedéllyel rendelkezik azon joghatóság alá tartozó területen, ahol az építész szakmáját gyakorolja.

Az építésügyi szakmai névjegyzékbe vétel (a szakmagyakorlási személyi jogosultság), engedély egy személy szakképesítésének, szakmai gyakorlatának, tapasztalatának hivatalos (törvényes) elismerése és igazolása, amely lehetővé teszi a szakember részére, hogy építészként dolgozzon. 

Az építész az épített környezetet a társadalmi szükségletek kielégítésének megfelelően felszerelő, megőrző, megtervező, felépítő, berendező, finanszírozó, szabályozó és működtető személyek által benépesített ingatlanszakmai, építőipari kivitelezési és építésügyi műszaki, gazdasági szakmai ágazatban érintett állami és magánszektor része.

Az építészek különféle helyzetekben és szervezeti felépítésben dolgoznak. Például: dolgozhatnak önállóan vagy építésziroda tagjaként, illetve építőipari kivitelezési vállalkozás munkatársaként.

Egyébiránt a hivatalos (a hivatásrendi szakmai Kamara által vezetett) építésügyi szakmai névjegyzék annak megakadályozására szolgáló szabályozásokkal is erőteljes kapcsolatban áll, hogy megfelelő szakképesítés, szakmai gyakorlat és tapasztalat nélküli személyek bizonyos építész szakmai feladatokat elvégezzenek.  

Az építésznek az építétt környezet alakítására elméleti és gyakorlat területen egyaránt magas szinten felkészült olyan szakembernek kell lennie, aki: megfelelő készséggel rendelkezik az épületek, a belső terek tervezéséhez, illetve ezek ábrázolásához;

ugyanakkor ismernie kell az egyetemes és a magyar történelem építészeti értékeit, a műemlékek megőrzésének az elveit és szakmai gyakorlatát; képesnek kell lennie területrendezési, tájtervezési feladatok megoldására;

birtokában kell lennie azon természettudományos, számítástechnikai, informatikai, technológiai ismereteknek, amelyek az erőtani és az szerkezeti tervezéshez, a környezetvédelmi, az energetikai, higiénés követelmények kielégítéséhez, a gyártási és az építőipari kivitelezési (az épület, a létesítmény-megvalósítási) szakmai tevékenység előkészítéséhez, tervezéséhez, szervezéséhez, felelős irányításához, szakmai felügyeletéhez és ellenőrzéséhez, valamint az épületkarbantartáshoz szükségesek;

továbbá rendelkeznie kell mindazon társadalomtudományi, ingatlanszakmai, beruházás-szervezési, kommunikációs, marketing, jogi, gazdasági, pénzügyi és számviteli ismeretekkel is,

amelyek szakszerű alkalmazásával a kapcsolódó műszaki és gazdasági ügyviteli feladatokat el tudja látni, illetve alkalmas önálló építész vállalkozóként a szakmagyakorlása menedzselésére, adott esetben építésziroda, ingatlanszakmai és / vagy építőipari kivitelezési vállalkozás menedzseri, műszaki és gazdasági üzletviteli, felelős vezetői feladatait is el tudja látni.   

Az időről időre megrendezésre kerülő színvonalas építész szakmai konferenciák, a magas szakmai színvonalú építészeti, építőipari és építésügyi (gazdasági, jogi) továbbképzések rendszeres látogatása, a folyamatos szakmai fejlődés az egész életen át tartó tanulási folyamat az, ami fenntartja, fokozza, illetve bővíti az építészek (több tudományágra, tudományterületre, szakterületre és szakmára kiterjedő) ismereteit,

valamint biztosítja az építésznek a szakmagyakorlásra való folyamatos alkalmasságát, ilyenformán lehetővé téve a Tisztelt Ügyfelek mindenkor magas szakmai színvonalon történő kiszolgálását.    

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmét!

Budapest, 2011. augusztus 06.

Jó egészséget kívánva,

Tisztelettel üdvözli:

Tuba Imre

okl. építész építőmester, ingatlanszakember 

Tuba Építész Iroda 

.

.

vissza